Pásti Zita – Magamról!

pasti zita

Most egy kicsit szeretnék szólni mindenkihez a szívemből. Tudom, hogy nem mindenki ért velem egyet, tudom, hogy vannak olyanok, akik azt gondolják túl nehéz, magas, amit Én képviselek. Vannak, akik azt gondolják rossz hatással vagyok Helgára. Persze olyan is van, akik közel érzik magukhoz az Én megnyilvánulásomat.

Mindegyik rendben van nekem, köszönöm!

Magamról szeretnék írni egy pár sort. Amit Én képviselek a világban az az, hogy az ember hogyan válassza Önmagát a lelkét, a saját eredeti Önvalóját, és hogy milyen úgy az élet.

Igen ez nem kompatibilis azzal a helyzettel mikor valaki elárulja saját magát és inkább megfelel a környezetnek. Akik így élnek azoknak én nem vagyok szimpatikus. Tudatában vagyok! Akik, inkább az anyagi értékrendet válasszák azoknak nincs szüksége rám, ránk. Ez a helyzet és valódi igazság. Azzal is tisztában vagyok nincs könnyű dolgom az illúzió szövevényes pókhálójában ébresztőt fújni, de mivel kötelességemnek érzem ezért teszem. Kötelességemnek érzem az emberiség felemelkedéséért a társadalom jobbá tételéért és a világért. Szeretem a világot nagyon!

Sokan mondják nem ismernek engem. Elmondom ez azért van így, mert eddig az életemet inkognitóban, elkülönülten éltem. Az időmet, ami nekem nagyon értékes, Önmagamra és a környezetemre fordítottam. Most éreztem úgy, amikor Én magam fejlődése is elérkezett abba a mederbe, hogy békét kötve a világgal, megmutathatunk egy olyan értékrendet, amely eddig nem volt valóság az emberiség számára.
Ez az értékrend pedig nem más, mint hogy értékes vagyok, akarom Önmagamat, szeretnék magammal békében és szeretetben élni.

A következő lépés pedig, hogy szeretem a hitem szerinti Istent. Mert ha magamat nem szeretem, akkor a szívemben lakozó Istent sem tudom szeretni. Ez törvényszerűség.

Ehhez az első lépést megtettük, szembenéztünk ennek a kiindulópontjával, aki elfordult, elárulta saját magát.

Következő lépésünk, a múltkor a döntésünket meghoztuk és elkezdjük megfigyelni az érzéseinket. Megfigyelni az elménket és külön figyelni az érzéseinket. Megvizsgálni azt a helyzetet, ha hozunk egy döntést, mennyire visszük azt végig, vagy hagyjuk, hogy mások hatására megváltoztatjuk azt. Nem mondom, hogy ez könnyű mert ezt sok esetben megköveteli tőlünk, hogy harcoljunk. De, aki feladta Önmagát annak törvényszerűsége, hogy sok lépése, helyzete lesz a visszaszerzés miatt.

De el kell kezdenünk az első lépéseket, hogy odafigyelünk magunkra. A lélek az érzések mezején található, nem az elme mezején.
Meg kell vizsgálni akarunk-e harcolni cselekedni a lelkünkért.

Én magam is harcos vagyok. Eddig azért minden csatát megnyertem. Tehát tudom, hogyan kell jól harcolni. Tudom nem mindig könnyű.

Nekem az a mottóm, AMI NEM ÖL MEG AZ MEGERŐSÍT!

Kérlek benneteket gondoljátok ezt át.

Harc: sokféle módon lehet harcolni, lehet csendesen, hangosan, erőteljesen és erőtlenül. Innen folytatjuk……..

Helgától pedig szeretném kérni, hogy következő bejegyzésben írjon kettőnk kapcsolatáról.

Köszönöm!
Zita

Kapcsolat és Kapcsolódás

A legutóbbi bejegyzésünkkor elengedtünk, elengedtünk és kicsit változtattunk, ez látszik a lógónkon is.
Amivel kezdeni szeretném az pedig a kapcsolat, mert újból kapcsolódunk. Az egész életünk függ a kapcsolatok minőségétől, milyenségétől.

Hogyan kezdődik, működik egy jó kapcsolat?

Egy jó kapcsolat megvalósítása ott kezdődik, hogy megvizsgáljuk azt a helyzetet, hogy hogyan kapcsolódunk saját magunkhoz. Kapcsolat elsődleges alap pillére az Önmagammal való kapcsolat. Meg kell nézni milyen a kapcsolatom saját magammal. Nem másokkal, ezzel majd később foglalkozunk, hanem saját magammal.

Nem biztos, hogy jól állunk. Csak bátorkodom szólni.

Mennyire figyelem az érzéseimet, a megértéseimet, mennyi figyelmet szentelek a lelki ismeretemnek?
Mennyi a cselekedetem saját magamért?
Mennyi a megfelelésem kifele másoknak, mennyi időt szánok magamra?????

Kérdések, vannak-e kérdések saját magammal szemben, mert tapasztaljuk, hogy nincsenek, de szeretném itt a figyelmet felhívni, amikor már nincsenek kérdések akkor elértük a tökéletességet, szerintem azért itt nem tartunk.

Tudjátok az Abszolút Igazság nem tárja fel Önmagát ott, ahol nem kíváncsiak rá. Az Abszolút Igazság kivárja míg fogadják, akarják, és értékelik mert ez a természete.
Az Abszolút Igazság jelen van a valóságban, várja, hogy táncra hívják, ahol megmutathatja magát, ha kérik, ha nem pedig eltakarja azt, ha érezni, látni szeretnénk, akkor ahhoz szükség van a szívünkre, a szívünkben lakozó lélekre, tehát saját magunkra az érzéseinkre, értelmünkre, nem az elménkre.

Első feladat, amit szeretnénk kérni tőletek, hogy röviden egy-egy mondatban fogalmazzátok meg nekünk, milyen a viszonyulásotok magatokhoz? Nembaj, ha valaki azt mondja, hogy semmilyen, ez is rendben van, csak fontos lássunk tisztán, hogyan menjünk tovább. Legfontosabb: legyünk őszinték saját magunkkal.

error

Ha tetszett, oszd meg barátaiddal!

Küld el e-mail-ben
WhatsApp