Ha ÉN IDŐ, akkor pedig ideje kilépnünk a felszínről és elmerülni a mélységekbe,
ahol elengedjük a felszínességet, és megengedjük magunknak, hogy egyre mélyebbre és mélyebbre menjünk.
Ehhez viszont bátorság kell. Annyira megszoktuk a felszínes életünket és sodrást, hogy szinte elképzelni sem tudjuk, mit jelent elmélyülni.
Az elmélyüléshez idő is kell. Idő és bátorság. Amikor huzamosabb ideig élünk a felszínen, akkor már fényévekre vagyunk valódi önmagunktól.
A felszín a túlélés játszótere. Az elmélyült tudatállapot pedig a lélek otthona.
Ez a különbség, és ha innen nézed, akkor jó szerencsével, megjelenik a tiszta szándék a szívedben, hogy elindulj újra önmagad felé. És ekkor már az idő sem tényező többé. Egyszerűen ott dolgozik benned minden egyes történésnél, hogy érteni akarod, hogy jól akarod csinálni, a szívedből akarod csinálni. Igen, ilyenkor még akarod és még csinálod, mert ez egy folyamat.
Saját tapasztalatból mondom, hogy az én felpörgetett életem is átcsúszott a felszínesbe, és amikor hibát hibára halmoztam, tudtam, hogy lassítanom kell. Sok jelet kaptam, hogy lassabban, figyelmesebben, mélyebben, de nem tudtam a sodráson lassítani.
Ilyenkor az történik, hogy lassít helyetted Isten.
Ezek a pillanatok nem könnyűek, sőt kifejezetten nehezek. Ezek a pillanatok sorsfordítók, tényleg. Mert ezekben a pillanatokban meg kell állnod és ott csak kérdezel. Érteni és tudni akarod, miért a kényszer stop?
És Isten válaszol: mert hiába mondtam, hogy lassíts.
Bolygó szinten is ezt éljük már lassan egy éve – és, hogy meddig maradunk ebben? Rajtunk múlik.
A mélyülés az egyik kulcskérdés.
Ha képes vagy lassítani és jelen lenni a pillanatban, akkor elindulsz befelé. Kérdezz mindig: miért kaptam ezt a történést? Mire tanít engem?
A válaszokkal befelé indulsz. És legyél bátor, és kérdezz újra. Elemezz! Szedj szét minden történést a napodban egy ideig, hogy megérezd ennek az energiáját. S egy idő után, ha jól végzed ezt a gyakorlatot, már ez lesz a természetes és a pillanat tört része alatt minden érteni fogsz és képes leszel azonnal cselekedni.
De most lassíts. Mélyülj. Kérdezz. Elemezz. Aztán cselekedj…
A legcsodálatosabb út, a belső utazás önmagad felé.
Kezdd el ma. Ne feküdj le addig, amíg legalább 3 mai történést nem szedtél szét.
