Harc napjainkban:
Ott fejeztük be legutóbb, hogy az embernek a lelkéért, saját magáért kell cselekednie és sok esetben harcolnia.
Miért?
Azért, mert megfelelt, mindig másokra hallgatott. Soha nem állt ki magáért, az érzéseiért, az elveiért, a gondolataiért. Ez egy kezdetleges állapot, de innen indul a történet.
Harcolni úgy érdemes az én meglátásom és tapasztalataim alapján, hogy közben mindig elmélyül az ember, soha nem hagyj ki azt a tényezőt, hogy előtte levonja a tanulságot, átengedi magán és utána mindig csak utána reagál.
Ez egy lassúnak tűnő folyamat, de ebben az esetben kerülhető el az oda vissza történő pingpongozás. Az elme reakciója mindig gyors és felszínes, a szív pedig megfontolt, alapos és azért kevesebb hiba lehetőséggel tud működni.
Azt pedig soha ne tévesszük szem elől, hogy a lekötöttségünk, hogy rabok vagyunk az annak a következménye, hogy rossz irányba megyünk, a vissza hatások pedig utol érnek bennünket.
Két irány van az elme irányultsága és a szív irányultsága. Remélem ez már nem kérdés melyik a helyes irány.
Harcolni tehát úgy érdemes akár csendesen magunkba, akár hangosan megnyilvánítva, hogy a szívünk középpontjában maradunk. Csak és kizárólag csak is akkor nyilvánulunk meg ha meg van az, hogy ez a történet először is mire tanít engem. Ha ez megvan, akkor mindenkinek a jelenlegi pillanatnak megfelelően kell cselekednie.
Ha nincs tanulság akkor bekerülünk abba az ördögi körbe, ahol körben-körben rójuk ugyan azokat a köröket.
Arra a válaszom, hogy van-e ennek értelme. Azt tudom mondani, hogy igen mert a lélek az érzékek mezején található, a szeretet a szívben lakozik nem az élvezetben és az elme szintjén.
Az érzékeinket pedig meg kell vizsgálni, meg kell tisztítani a történések által, hogy elérjük saját magunkat. Soha nem mondom, hogy ez könnyű, mert ha hagytuk elveszni magunkat, nem könnyű annak a visszaszerzése, de azt tudom mondani, hogy MINDENT MEGÉR!!!
Az pedig, hogy férfi testben vagy női testben vagyunk, a lelki harcosok terén nincs különbség, mert a lélek az lélek minden testben.
Utolsó gondolatom pedig, hiába rendelkezünk a legnagyobb értelemmel, bölcsességgel, tudással, ha valódi igaz szeretet nincs bennünk akkor az egész semmit sem ér!
