Iránytű

Iránytű!

Tudatába kell kerülnünk, hogy világunk és társadalmunk elérkezett ahhoz a mérföldkőhöz, ahol nem támogathatja tovább az elkülönülést, az elfordulást, elzárkózást egymástól és Istentől.

Szembe kell nézni, hogy vagy befogadjuk ezt az üzenetet vagy nagy szenvedés következik.
Itt volt a vírus, nem tanultunk belőle.
Most megjelent a háború.

Miért történik ez velünk?

Talán azért mert falakat húzunk a szívünk köré, elszigetelődünk a saját lelkünktől, Istentől és hamis azonosságra építve próbálunk vallásokat, országokat, közösségeket fenntartani. A világnak ehelyett abba az irányba kell haladnia, amely a lelki sokszínűség talaján egymás másságát tiszteletben tartó egységes emberi társadalmat hoz létre.

Ebben a társadalomban nem lehet más iránytű, mint egymás és Isten szeretete.

A lelki intelligencia eszménye többé-kevésbé az egész emberi társadalom egységén alapszik, sőt az élőlények együttes energiájának harmóniáján.
Az emberi társadalom nem merülhet a feledés sötétségébe, amelyben elszigeteltnek érezzük magunkat az életet adó Forrástól.

Az egész világ gyors iramban fejlődött az anyagi jólét, az oktatás és a gazdaság területén. De miért nem vesszük észre, hogy valami azonban még így sincs egészen rendben e társadalomban, s ezért még a legjelentéktelenebb kérdések is rendkívüli vitákat eredményeznek? Szükség van tehát arra, hogy megtaláljuk a megoldást, hogyan válhat az emberiség eggyé a békében, barátságban és jólétben szövetkezve.

Az igazi megoldás nem lehet más, mint hogy az egész társadalmat újra lelki síkra kell emelni.
Nincs más megoldás!

A jelenlegi helyzetért az elvek nélküli, istentagadó civilizáció felelős. El kellene fogadnunk, hogy Isten, a Mindenható Egyetlen létezik,de nem csupán mint valamilyen tőlünk távoli Atya, hanem olyan éltető erő, amely mindannyiunk szívében ott van és mindannyiunkat összeköt egymással.
Tőle származik minden, Ő tart fenn mindent, s Ő az, akibe végül minden beleolvad és ott megpihen.
Ebbe az irányba kell tartanunk!

Harc II.

harc 2

Harc II:

Tudom, sok mindenki megtorpan attól a szótól, hogy harc.

De gondoljuk végig, mi az ami könnyen jön, könnyen megszerezhető?
Most szándékosan szétválasztom az elme és a szív mezőjét. Melyik az a terület amelyikben nincsen harc. Ha az anyagi természetet nézzük ott is jelen van hideg és meleg összecsapása, a hideg, száraz elme a meleg szívvel szemben. Elkerülhetetlen az ütközet.

Nekünk le kell győznünk a saját elménket! Ami azt jelenti, hogy barátunkká kell tenni, lasszóba kell fogni, és le kell fékezni azért, hogy meghalljuk a szív szavát.

A szívhez mélység kell, elcsendesedés kell!

Tudom vannak, akik imádják a pörgést, pörögnek ezerrel, össze-vissza a saját tengelyük körül. A nagy pörgésben elment az életük a semmire, hibák tömkelegét felhalmozva, és annak visszahatásait viselve.

A harc tehát először saját magunkkal kezdődik!

Amikor bent a szívünk harcol a saját elménkkel szemben. Ha őszintén mélyen magunkba nézünk NINCS BÉKE!
Folyamatos feszültség van, fáradtság, sok esetben fásultság. Elmennek az emberek pszichológushoz, hogy elmében tartsák magukat, miközben a szívükre kellene figyelniük.

Feladatunk tehát, hogy megfigyeljük ezt az állapotot és a figyelmünket szépen lassan a szívünk felé fordítsuk és döntsünk.

Mert ha ezt a harcot nem vívjuk meg és nem választjuk a szívünk hangját – amely olyan mint az orchidea amely elmondja a másiknak, hogy szeretem – , akkor nincs szív, nincs élet és kell a másik szíve is cserébe.

Amikor pedig a szívek találkoznak, ott na ott van vége a harcnak, és elbúcsúzhatunk tőle örökre.

Harc

harc I.

Harc napjainkban:
Ott fejeztük be legutóbb, hogy az embernek a lelkéért, saját magáért kell cselekednie és sok esetben harcolnia.

Miért?
Azért, mert megfelelt, mindig másokra hallgatott. Soha nem állt ki magáért, az érzéseiért, az elveiért, a gondolataiért. Ez egy kezdetleges állapot, de innen indul a történet.

Harcolni úgy érdemes az én meglátásom és tapasztalataim alapján, hogy közben mindig elmélyül az ember, soha nem hagyj ki azt a tényezőt, hogy előtte levonja a tanulságot, átengedi magán és utána mindig csak utána reagál.

Ez egy lassúnak tűnő folyamat, de ebben az esetben kerülhető el az oda vissza történő pingpongozás. Az elme reakciója mindig gyors és felszínes, a szív pedig megfontolt, alapos és azért kevesebb hiba lehetőséggel tud működni.

Azt pedig soha ne tévesszük szem elől, hogy a lekötöttségünk, hogy rabok vagyunk az annak a következménye, hogy rossz irányba megyünk, a vissza hatások pedig utol érnek bennünket.

Két irány van az elme irányultsága és a szív irányultsága. Remélem ez már nem kérdés melyik a helyes irány.
Harcolni tehát úgy érdemes akár csendesen magunkba, akár hangosan megnyilvánítva, hogy a szívünk középpontjában maradunk. Csak és kizárólag csak is akkor nyilvánulunk meg ha meg van az, hogy ez a történet először is mire tanít engem. Ha ez megvan, akkor mindenkinek a jelenlegi pillanatnak megfelelően kell cselekednie.

Ha nincs tanulság akkor bekerülünk abba az ördögi körbe, ahol körben-körben rójuk ugyan azokat a köröket.
Arra a válaszom, hogy van-e ennek értelme. Azt tudom mondani, hogy igen mert a lélek az érzékek mezején található, a szeretet a szívben lakozik nem az élvezetben és az elme szintjén.

Az érzékeinket pedig meg kell vizsgálni, meg kell tisztítani a történések által, hogy elérjük saját magunkat. Soha nem mondom, hogy ez könnyű, mert ha hagytuk elveszni magunkat, nem könnyű annak a visszaszerzése, de azt tudom mondani, hogy MINDENT MEGÉR!!!

Az pedig, hogy férfi testben vagy női testben vagyunk, a lelki harcosok terén nincs különbség, mert a lélek az lélek minden testben.

Utolsó gondolatom pedig, hiába rendelkezünk a legnagyobb értelemmel, bölcsességgel, tudással, ha valódi igaz szeretet nincs bennünk akkor az egész semmit sem ér!

Kapcsolatunk Zitával

Zitával a kapcsolatunk több, mint 13 éve kezdődött.

Hallottam róla sokat. Tudtam, hogy találkoznunk “kell”. Így történt. Akkoriban hetente találkoztunk. Beszélgettünk. Az aktuális történéseket segített értelmezni és igyekezett mindig az isteni úton tartani.

Az első 3 év nagyon intenzív volt. Akkoriban is meg akartuk menteni a világot, de sem mi, sem a világ nem volt erre kész. Igyekeztem jó diák lenni, de az egómnak sokszor volt jobb megoldása, jobb iránya. Amiről persze kiderült mindig, hogy nem volt helyes. De Zita mindig csak annyit mondott: tudod Helguskám, én szóltam…

Rengeteg kalandunk volt. Kapcsolódtunk az akkori spiri nagyágyúkkal, kütyüket gyártottunk, ami segít az emberiségnek, új alapokat helyeztünk le, ami új értékrendet teremtett volna…

Aztán az én életem nagyot változott és a rendszeres találkozásaink megszakadtak. Legalábbis fizikai síkon. Sosem engedte el a kezem és én egyre kevesebbszer tiltakoztam a tanításai ellen. De a materiális működésem erős volt és az egóm is, az elmém pedig rendkívül furmányos. Szóval bőven maradt ütközési felületünk. Amikor nem bírt velem, szigorú lett. Ezt nehezen viseltem, mert sokáig tartott, amíg igazán megláttam őt.

A megfelelésem, a bizonyítani akarásom el-elsodort, de amikor nagyon lecsúsztam volna az isteni útról, mindig megtartott. Kb 3  éve teljes megadásban vagyok. Az önátadás útjára léptem. Olyan időt élünk most, ahol minden eddigi tapasztalásunk, ismeretünk, mely mind az illúzión alapult, darabjaira hullik.

Amit 10 éve mondott, és mi szeretettel azt mondtuk: jól van Zita, azért nem is úgy van az… hááát úgy lett.

Éljük most is éppen. Lehullanak az álarcok, szétesett a valóság. Aki képes ezt látni és elfogadni, képes lesz önmagával találkozni és az önvalói minőségét élni. 

Hálás vagyok, hogy sosem adta fel a hitet bennem, hogy képes vagyok én is megszeretni magam és megtalálni Istent.

A lelki utat egyedül járni nem lehet és én hálás vagyok, hogy vele járom. Hálás vagyok, hogy együtt járjuk…

 

Pásti Zita – Magamról!

Magamról és a működésemről szeretnék írni egy pár sort.

Amit Én képviselek a világban az az, hogy az ember hogyan válassza Önmagát a lelkét, a saját eredeti Önvalóját, és hogy milyen úgy az élet.

Igen ez nem kompatibilis azzal a helyzettel mikor valaki elárulja saját magát és inkább megfelel a környezetnek. Akik így élnek azoknak én nem vagyok szimpatikus. Tudatában vagyok ennek! Akik, inkább az anyagi értékrendet válasszák azoknak nincs szüksége rám, ránk. Ez a helyzet és valódi igazság. Azzal is tisztában vagyok nincs könnyű dolgom az illúzió szövevényes pókhálójában ébresztőt fújni, de mivel kötelességemnek érzem ezért teszem. Kötelességemnek érzem az emberiség felemelkedéséért a társadalom jobbá tételéért és a világért. Szeretem a világot nagyon!

Az életemet eddig inkognitóban, elkülönülten éltem. Az időmet, ami nekem nagyon értékes, Önmagamra és a környezetemre fordítottam. Most éreztem úgy, hogy békét kötve a világgal, megmutathatunk egy olyan értékrendet, amely eddig nem volt valóság az emberiség számára.
Ez az értékrend pedig nem más, mint hogy értékes vagyok, akarom Önmagamat, szeretnék magammal békében és szeretetben élni.

A következő lépés pedig, hogy szeretem a hitem szerinti Istent. Mert ha magamat nem szeretem, akkor a szívemben lakozó Istent sem tudom szeretni. Ez törvényszerűség.

Ehhez az első lépést megtettük, szembenéztünk ennek a kiindulópontjával: az ember, aki a lélektől elfordult, elárulta saját magát.

Következő lépésünk, elkezdjük megfigyelni az érzéseinket. Megfigyelni az elménket és külön figyelni az érzéseinket. Megvizsgálni azt a helyzetet, ha hozunk egy döntést, mennyire visszük azt végig? Vagy hagyjuk, hogy mások hatására megváltozzon? Nem mondom, hogy ez könnyű mert ezt sok esetben megköveteli tőlünk, hogy harcoljunk. De, aki feladta Önmagát annak törvényszerűsége, hogy sok lépése, nehezebb helyzete lesz, hogy visszaszerezze azt.

Meg kell tennünk az első lépéseket. Oda kell figyelünk magunkra. A lélek az érzések mezején található, nem az elme mezején.
Meg kell vizsgálni akarunk-e harcolni, cselekedni a lelkünkért?

Én magam is harcos vagyok. Eddig azért minden csatát megnyertem. Tehát tudom, hogyan kell jól harcolni. Tudom nem mindig könnyű.

Nekem az a mottóm, AMI NEM ÖL MEG AZ MEGERŐSÍT!

Kérlek benneteket gondoljátok ezt át.

Harc: sokféle módon lehet harcolni, lehet csendesen, hangosan, erőteljesen és erőtlenül. Innen folytatjuk…

Köszönöm!
Zita

Kapcsolódás Önmagunkhoz?

Hogyan legyen kapcsolódás Önmagunkhoz?

Nagyon köszönöm a válaszokat, látjátok milyen sok színűek vagyunk, mindenki más megközelítésből fogalmazta meg kapcsolatát Önmagával. Azért jó ez a sokszínű válasz, mert érzem ez segít sok mindenkinek is rálátnia, megérteni vagy érzeni ezt a folyamatot, még akkor is, ha esetleg nincs kapcsolata, nem is tudja hogyan kapcsolódjon Önmagához.

Értem, érzem, hogy nehéz megnyílni, nehéz kérdezni mert az elme világában nem ezt tanultuk, de minél több kérdés, annál több válasz. Gyűjtsük ehhez a bátorságunkat!

Igaz, hogy nem ezt tanultuk a világ működése viszont eddig a felszínen tartott bennünket, de lassan fordulatot vesz ezért a működés is megfordul. Ez pedig új nekünk, idegen, hisz mindenre oda figyeltünk, ami kint van, mindent megtanultunk és mindennek megfeleltünk, hogy boldogulni tudjunk.

Mielőtt elmerülünk az Önmagunkkal való kapcsolatban Jó azzal a helyzettel tisztában lenni, hogy elfordultunk, elárultuk, semmibe vettük, kizártuk saját magunkat.

Hogyan?
Úgy, hogy megfeleltünk és nem vállaltuk érzéseinket, megértéseinket elnyomtuk, elzártuk. Ezért pedig mi magunk vagyunk a felelősek!!! Ez a kiinduló pont.

Nem bántjuk ezért magunkat. Elfogadjuk de meghozzuk azt a döntést, hogy ez az ahogyan nem szeretnénk tovább élni.

Nézzük meg megvan-e ez a pont mindenkinél?
Sikerül-e szembe nézni ezzel a helyzettel? Szeretnék erre egy igen vagy nem választ kapni.

Köszönöm!
Zita

Kapcsolat és Kapcsolódás

A legutóbbi bejegyzésünkkor elengedtünk, elengedtünk és kicsit változtattunk, ez látszik a lógónkon is.
Amivel kezdeni szeretném az pedig a kapcsolat, mert újból kapcsolódunk. Az egész életünk függ a kapcsolatok minőségétől, milyenségétől.

Hogyan kezdődik, működik egy jó kapcsolat?

Egy jó kapcsolat megvalósítása ott kezdődik, hogy megvizsgáljuk azt a helyzetet, hogy hogyan kapcsolódunk saját magunkhoz. Kapcsolat elsődleges alap pillére az Önmagammal való kapcsolat. Meg kell nézni milyen a kapcsolatom saját magammal. Nem másokkal, ezzel majd később foglalkozunk, hanem saját magammal.

Nem biztos, hogy jól állunk. Csak bátorkodom szólni.

Mennyire figyelem az érzéseimet, a megértéseimet, mennyi figyelmet szentelek a lelki ismeretemnek?
Mennyi a cselekedetem saját magamért?
Mennyi a megfelelésem kifele másoknak, mennyi időt szánok magamra?????

Kérdések, vannak-e kérdések saját magammal szemben, mert tapasztaljuk, hogy nincsenek, de szeretném itt a figyelmet felhívni, amikor már nincsenek kérdések akkor elértük a tökéletességet, szerintem azért itt nem tartunk.

Tudjátok az Abszolút Igazság nem tárja fel Önmagát ott, ahol nem kíváncsiak rá. Az Abszolút Igazság kivárja míg fogadják, akarják, és értékelik mert ez a természete.
Az Abszolút Igazság jelen van a valóságban, várja, hogy táncra hívják, ahol megmutathatja magát, ha kérik, ha nem pedig eltakarja azt, ha érezni, látni szeretnénk, akkor ahhoz szükség van a szívünkre, a szívünkben lakozó lélekre, tehát saját magunkra az érzéseinkre, értelmünkre, nem az elménkre.

Első feladat, amit szeretnénk kérni tőletek, hogy röviden egy-egy mondatban fogalmazzátok meg nekünk, milyen a viszonyulásotok magatokhoz? Nembaj, ha valaki azt mondja, hogy semmilyen, ez is rendben van, csak fontos lássunk tisztán, hogyan menjünk tovább. Legfontosabb: legyünk őszinték saját magunkkal.

Energia

Energia

Előző írásomba megígértem kifejtem miről is szólnak az energiák, ezért elkezdem ennek kibontását. Ez a kezdő kiindulási pont.

Az egyéni lelket befedi az energia, és különböző energia minőségek szerint működnek.

Mi az, hogy külső energia:

A külső energia a világ kinti szépségére helyezi a hangsúlyt. Az egyéni lélek, ennek a megvalósítására törekszik, nem figyel befele, csak kifele, ezért elméje onnan kapja az impulzusokat, mondjuk élvezi az életet. A lélek nem önmaga, hanem megfelel mindennek, ami kint történik az élvezetért, a világgal, másokkal foglalkozik. Oktatás, társadalom, politika, családi szokások barátok.

Nem nézi mi az, ami neki fontos. A lélek itt be van fedve alvó állapotban tartózkodik, valójában feladta Önmagát. Tudat állapota Én ez a test vagyok, magyar vagyok, üzletember vagyok, orvos vagyok, tanár vagyok, gyerek vagyok…… sorolhatnám a végtelenségig.

Tulajdonságai, az Önzőség, birtoklás, minden az enyém, irányítás és uralkodás, féltékenység, irigység. Az irányítás és uralkodás azért ilyen erős mert az energiát kívülről szedi, kinti impulzusok alapján töltekezik. Nem rendelkezik belső erővel. Kintről kell megmondani neki, mit kell tennie, nincs önállósága sem felelősség vállalása.

Az anyagi külső energia statikus. Röviden a világ, környezete irányítja őt, majd azt hiszi az egyén irányít itt mindent és mindenkit azért, hogy energiához jusson. Ez mondjuk harc az életben maradásért, túlélésért. Mindig ugyan azokat a köröket futja, egyformák a napjai.

Határ energia:

Amikor az egyéni lélek eljut oda, felismeri, hogy nem vagyok jól, mondjuk szenvedek és nincs rendben valami az életemmel, ezért változtatnom kell. Tudatában van vágyainak, elértem anyagi szinten sok mindent, de nem vagyok elégedett.

Ekkor jön az a kérdés Miért vagyok ebben a helyzetben. A válasz mert nem foglalkoztam a lelki életemmel, a lelki fejlődésemmel. Amikor ez a rálátás, döntés megszületik, a lelki energia elkezd mozdulni, az egyéni lélek mozog a kettő valóság között. Éli tovább életét hol az anyagi energia kötelékében, hol a lelki világ megismerésében. Itt jelen van a kettősség ezt fontos kihangsúlyozni, szerintem sokan magukra ismernek. Ez az átmenet egy szűkebb nézőpontból, majd később foglalkozunk a távolabbi nézőponttal is.

Belső energia:

A belső energia, a belső erő a szívben lakozik. Két madár ül és beszélget. Az egyik az egyéni lélek, a másik a felső lélek. A szív az érzékelések, érzések, érzelmek terepe. Amiről tudni kell, hogy az elme érzelmeket generál, az értelem érzékel és az értelem arányában áramlik a szeretet.

A szeretetnek több szintű megvalósítása létezik. Ezért szükséges ennek a megértése.
Az elme által generált érzelmeket kontroll alatt ajánlott tartani, mert nem a valós valóságot mutatja. A belső energia kegye, mivel sokat figyelünk, szinte mindig befele, ezért már jól rálátunk az elménkre, elkülönültünk tőle, a barátunkká tettük. Nem engedjük meg neki, hogy irányítson bennünket.

Mivel két madár beszélget, ez azt a helyzetet is eredményezi, hogy az egyéni lélek meghajol, megtisztította a szívét és átadja magát a szívében lakozó felső lélek vezettetésének és minden pillanatban a szerint él. Megértette, hogy van létezik a lélek világa, amely érzésben dinamikus, hullámokkal teli, színes és mindig változó. Nincs egyetlen egy nap sem, amely érzés szintén ugyan olyan lenne.

Minden, ami kint történik, a történés részének tekinti, elgondolkozik analizál mi a tanulsága, de nem engedi magát befolyásolni, a levont tanulság után dönt, és vállalja döntései következményét.

Sokat dolgozik MAGÁN! Meghozza, azt a döntést, hogy megszeretné ismerni a Teljes Abszolút igazságot és annak szenteli életét. Mert megértette, hogy minden más elpazarolt idő. Kifejezetten minőségi boldogságra törekszik.

Tulajdonságai: tisztelet tudó, kedves, alázatos, türelmes, elégedett.

A belső energia felelős a szeret megvalósításáért, ez pedig függ az egyéni lélek fejlettségétől, tisztaságától, oda adásától.

A belső energia feltárásnak szintén csak a kezdete, ezzel is fogunk a jövőben bővebben is foglalkozni.
Ha valami nem érthető, kérlek benneteket jelezzétek nekem és kiegészítem.
Köszönöm!

Boldogság – Boldogtalanság

Boldogság – Boldogtalanság a tudás oldaláról (lehet kicsit szárazra sikerült, próbáltam részletes lenni).

Miért van az, hogy nem tudunk tartósan, hosszú ideig boldogok lenni?
Azért, mert a boldogság természetből fakad.
Két természet létezik, a lelki és az anyagi természet. Az anyagi természet az anyagi energiát, a lelki természet pedig a lelki energiát jelenti.

Aztán van az átmeneti állapot a határ energia, mikor átváltunk egyik természetből a másik természetbe. Lehetünk az anyagi vagy a lelki természetben is váltakozva. Ebből kifolyólag három természet van, a külső, a belső és a határ. Ameddig az anyagi természetben, a külső természetben létezünk, addig boldogtalanok vagyunk. Ez a helyzet. (külön fogok írni mind két természet működéséről)

Miért?
Épp ahogyan a hal, amikor a szárazföldre teszik, boldogtalan vagy el is pusztul. Ehhez hasonlóan, ha minket, a szárazföld teremtményeit vízbe tennénk huzamosabb ideig, akkor boldogtalanok lennénk. Majd meghalnánk. Mi valójában a lelki természethez tartozunk, nem az anyagi természethez.

Az anyagi természet alacsonyabb rendű energia, ezért számunkra nem megfelelő. Ezért vagyunk boldogtalanok. Ameddig tehát itt maradunk az anyagi természetben, addig nem tudunk valójában igazán boldogok lenni.
Csak pillanatnyi, rövid ideig fenntartható boldogságot tudunk elérni. Más nem lehetséges.

Itt van például ez a test. Ezt a fizikai testet az anyagi természet készítette. Ehhez a testhez anyagi tudat társul. Én ez a test vagyok. Ez egy alacsony rendű tudat állapot.
Ez a tudatállapot nem engedi aktiválódni a lelki energiát, lelki tudatot. Kötve tart bennünket ameddig rá nem látunk és meg nem érezzük ennek a súlyát.

Ezért első lépés, hogy kell érezni, tudatában kell lenni, hogy nem vagyunk boldogok.
Be kell ismerni ezt magunknak, szembe kell ezzel nézni, de nem bántani magunkat!
Ezután pedig törekedni kell arra, hogy meg is értsük ennek valódi okát.

Vannak például a nagyon gazdag emberek, mondja mindenki a fejük se fájhatna, de ha igazán megkérdezik őket és őszintén válaszolnának, el tudnák mondani, hiába van meg mindenük, valójában nem boldogok. Szép körülmény, ahol lakunk, jó helyzet szakmai területen, siker, szép család.

Mi bajuk is lehetne, boldogok lehetnének, boldognak kéne lenniük, de nem tudnak azok lenni. De ez rendben van, ez az anyagi természet helyzete. De megnézhetjük a nagyon híres énekesek, emberek életeit is.
A boldogság vizsgálásában azért ne hasonlítsuk össze a mámorító szerek, cigaretta, alkohol, nyugtató, drog, még a szexualitást is ide sorolnám, elért állapotokat. Ne hasonlítsuk össze a megjátszott, színlelt boldogságot sem.

A boldogság egy érzés, amelyet meglehet figyelni, meg kell figyelni érezzük-e vagy nem, fent tudjuk-e tartani, vagy nem?
De azt is meglehet figyelni, mi a boldogság célja, az a cél mennyi ideig tartja a boldogságot.
Ez egy kis gyakorlat, amire időt és figyelmet kell szánni.

Összegezve a dolgokat:
Az embernek rá kell látni, éreznie, tisztában kell lennie az anyagi létezés, (bocsánat, hogy így írom, de ez az igazság) nyomorúságos körülményeivel.
Amikor pedig ez meg van, meg kell értenünk, egyetlen egy célunk lehet, ami nagyon fontos, meg kell próbálni kijutni.
Tehát az egyetlen dolgunk az, hogy hogyan jussunk ki az anyagi létezésből. Ez az egyetlen dolgunk, nem azzal tölteni az időt, hogyan tudunk pillanatnyi boldogságokat elérni, hogy próbáljuk a dolgokat úgy intézni, hogy boldogok legyünk, mert ez soha nem fog sikerülni.
Ez pedig egy tudatosság, a valódi intelligencia kezdete.

Kérdések és Válaszok

Kérdések és válaszok

Miért fontos, hogy legyenek? Kérdések-Válaszok

Egy ember, aki soha nem kérdez, tudatlan marad egész életében. Ez tény.

Ha valakinek nincsenek kérdései, nyilván nem lesznek válaszai sem. Egy ember számára van lehetőség megismerni az Abszolút Igazságot. De az igazság nem tárja fel önmagát csak úgy, minden hívó szó nélkül. Ez olyan, mint egy kapcsolat. Két fél, ha ismerkedik egymással, csak úgy tud, ha vannak egymáshoz kérdései. Ha egymással szemben ülnek egy asztalnál és csendben vannak, nem tudnak egymáshoz közelebb kerülni, nem fogják egymást megismerni.

„A világ teli van kérdésekkel és válaszokkal.

A madarak, a vadállatok, az emberek állandóan kérdésekkel és válaszokkal foglalkoznak. Reggel a madarak a fészkükben kérdésekkel és válaszokkal kezdik napjukat, s ugyanezek a madarak este visszatérve újra csak kérdésekkel és válaszokkal törődnek. Az ember, ha nem alszik éjjel, kérdéseken és válaszokon töpreng. Az üzletember a piacon kérdésekkel és válaszokkal kerül szembe, s ugyanezt teszik az ügyvédek a bíróságon, a diákok az iskolákban és az egyetemeken. A törvényhozók a parlamentben szintén kérdésekkel és válaszokkal foglalkoznak, akárcsak a politikusok és az újságírók.

Bár egész életükben csak kérdeznek és válaszolnak, a legkevésbé sem elégedettek. A lelket csak olyan kérdések és válaszok teszik elégedetté, amelyek az Abszolút Igazsággal kapcsolatosak.

Az Úr a legbensőségesebb mesterünk, barátunk, apánk, fiunk vagy szerelmünk. Elfelejtettük Őt, ezért oly sok mindent kitaláltunk, amiről kérdezni s amire válaszolni lehet, de egyik sem tud teljes elégedettséget nyújtani. Az Úron kívül minden más csupán ideig-óráig tartó elégedettséget okoz, ezért, ha teljesen elégedettek akarunk lenni, akkor a Úrról szóló kérdésekhez és válaszokhoz kell fordulnunk. Egy pillanatig sem tudunk létezni anélkül, hogy ne tennénk fel kérdéseket vagy ne adnánk válaszokat.”

Ezért fontos, hogy a kérdéseinknek helyes irányultságot adjunk, és ne vesszünk el annak körforgásában.

Küld el e-mail-ben
WhatsApp